Ha szóba kerül a termálvíz hajlamosak vagyunk az egész Kárpát-medencét egy nagy, összefüggő gyógyvizes medenceként értelmezni, ahol elég egy tetszőleges helyen, egy elegendően mély lyukat fúrni és már jöhetnek is a vendégek pancsolni, vagy gyógyulni, ki mit szeret. Az biztos, hogy sehol a környéken nincs annyi gyógyvizes fürdő, mint kis hazánkban és simán összemérhetők vagyunk olyan termálvizes nagyhatalmakkal, mint Japán, Olaszország, vagy Izland. Egy kicsit talán mégis kilógunk a fenti társaságból, hiszen nálunk határozottan kevesebb az aktív vulkán és gejzíreket sem kell kerülgetni úton-útfélen. Általános iskolás földrajztudás birtokában is magabiztosan kijelenthető, hogy tektonikailag meglehetősen nyugodt felén éldegélünk a világnak.

"A' legrégebbi artézi kút Francziaországban 1126dik esztendőről van, a' chartusianus szerzetbéli barátok klastromában Lilliersben, Artois grófságban, Pas de Calais megyében, 's ettől neveztetnek a fúrt kutak artézi kutaknak."

Hasznos mulatságok, 1835.

Az előző részben beleástuk – illetve, hogy stílszerűek legyünk belefúrtuk – magunkat Baja első nagymélységű kútjának történetébe és valahol ott hagytuk félbe a mesét, hogy a kudarcot valló angol kutatók elmentek haza.  Elmentek és megválaszolatlan kérdéseket hagytak maguk után, ez a bizonytalanság pedig remek táptalaja volt a mendemondáknak, szóbeszédeknek és összeesküvés-elméleteknek.

A tudósok, kutatók és elvetemült science-fiction rajongók fantáziáját már régóta foglalkoztatja az időutazás. E sorok írója az utóbbi csoportba tartozik és számtalanszor elgondolkodott már azon, hogy milyen lenne visszautazni a múltba. Szigorúan csak óvatos bámészkodás céljából, hiszen azt minden felelős sci-fi fan tudja, hogy a múltba nem piszkálunk bele, mert annak beláthatatlan következményei lehetnek a jelenre. Nos, amíg az első időgép elkészül, próbáljunk ki egy alternatív módszert az időutazásra: az ásást. Ez legtöbbször igényel némi fizikai erőt, de cserébe az időparadoxon kialakulásának valószínűsége minimális.

Számomra nem kétséges, hogy a bajaiak többsége ismeri a várost, mint a tenyerét. Álmából felébresztve elmondja a város történetét, legendáit, nevezetességeit, ismerősek számára az utcák, az épületek. Ismeri a környékbeli erdőket, vizeket, a felszín kisebb-nagyobb földrajzi jellegzetességeit.

De az mennyire közismert, hogy mi van a felszín alatt? Mit rejt a föld Baja alatt száz, vagy akár több ezer méter mélységben? Lehet olaj, vagy földgáz odalent és megtaláljuk végre a bajaiak régi álmát, a termálvizet? Honnan jön az artézi kutak vize és iható-e egyáltalán? Hogy nézett ki ez a táj, amikor a dinoszauruszok népesítették be a Földet? Merre kanyargott a Duna sok száz, vagy több ezer évvel ezelőtt? Érdemes a bajai homokzátonyokon aranyat mosni és ha igen, akkor hol?

Fenti kérdésekre egy cikksorozatban hozok választ, amelynek részeit itt olvashatjátok majd hétről-hétre.